Szerencsére a 8 órás utazásból csak fél óra van hátra. Az után meg érkezem az új otthonomba anyuval. Hogy miért csak anyuval? 3 éves koromban apu meghalt, egy autós balesetben, aznap ott ültem állítólag a kocsiba de nem emlékszek semmire. Minden egyes apró részletre emlékszem 4 éves koromtól. Olyan furcsa. De ha szóba hozom a témát, anyu elég zaklatott lesz úgy hogy már meg sem kérdezem. Épp egy könyvet olvas, és nem érdekli mi van velem. 15 éves korom óta nem törődik velem inkább csak a munkájával. Ügyvéd, de e mellet könyvet is ír. Nos azért kellet Magyarországról elköltöznünk mert anyu itt kapott egy olyan lehetőséget New York-ba hogy építhet egy saját céget . Nem tudom hogy megy ez de nem is érdekelt sohasem. Anyu mindig azt mondta hogy egy nap én is ügyvéd leszek , de én sosem vágytam erre. Arra vágytam amire apu. Énekelni, zongorázni és világot látni. Erre most új helyre jövők , de már nem tetszik az egész. Valami különöset érzek ami egyre jobban növekszik minél közelebb kerülök a városhoz. Egyáltalán nem tetszik. Felmentem telefonról face-re ki írtam az üzenő falamra " Már csak fél óra és leszállunk, mindenki nagyon hiányzik remélem hamarosan beszélünk, és látjuk egymást. Puszi <3 :) " Nagy nehezen küldtem el. Ha csak rá gondolok hogy otthagytam a barátaimat a család tagjaimat... Könnyek gyűlnek a szemembe.
-Kedves utasaim. Kérem a készülékeiket kapcsolják ki, mert bezavarhatják a gépet, a biztonsági öveket kapcsolják be. Hamarosan megkezdjük a leszállást. Köszönjük hogy minket választottak - Szólalt meg a hangszóróból az utas kísérő hangja. Mindenki becsatolta az övét. Sok mindenki a szomszédját kezdte elkeltegetni.
**
A leszállással szerencsére nem volt gond. Taxit fogni már gond volt. Anyu be diktálta a címet. Mikor meg értünk egy kis bár felet volt a házunk, amit persze bérelünk. Bementünk majd köszöntünk a bárpultosnak, aki elég furcsán nézet ránk. Majd bementünk egy ajtón és beszálltunk a lift-be. Ott volt 5 fiú. Mindegyik sápadt volt, feketében voltak. Tipikus rossz fiúk, gondoltam magamba. Az egyiknek szőke haja volt ami enyhén fel volt zselézve a másiknak fekete haja volt amin látszik hogy sokat törődik a hajával, a mellette állónak barna göndör haja volt, a mögötte állónak is barna felzselézett hajú és a mellette lévőnek is barna haja de neki olyan hosszúkás haja van. Mind lefele néztek, itt mindenki ilyen furcsa vajon? De hirtelen a szöszi fel néz és találkozok kék íriszeivel, csodálatos tenger kék szem. Elvesztünk egymás tekintetében. Mikor megérkeztünk az 5 emeletre mindannyian meg indultunk a 4 fiú előrébb járt mint a szőke hajú anyu meg mögöttem haladt mivel beszélgetett a főnökével telefonon.
-Őh szia, rég óta élsz itt? -kérdeztem kicsit félénken
-Szia, tudom hogy bunkónak fogsz tartani és előre elnézést kérek, de jobb lenne ha nem barátkoznánk. A te érdekedben -szólalt meg, s hangjától kirázott a hideg is.
-Oh, értem csak olyan jó lett volna valakit itt ismerni. -mondtam kicsit csalódottan
-Tényleg sajnálom, de hidd el így lesz a legjobb neked.
-De miért? Mit szolgál az érdekemben ha nem beszélünk? Mi ebben a legjobb nekem?
-Figyelj, nem mondhatok erről semmi. De ebben az egyben higgy nekem, veszélyt jelentek számodra. Így jobb ha távol maradsz tőlem és a többiektől. Nos Jó éjszakát Viktória. -mondta és bement egy ajtón, gondolom hogy az ő lakása.
-Várj honnal tudod a nevemet? -kérdeztem de mind hiába már nem hallotta meg. Sóhajtottam majd bevártam anyut, ő eléggé lemaradt. Nem vettem észre hogy ilyen gyorsan sétálunk talán ezért ért olyan gyorsan véget ez a beszélgetés amit jobb ha az én érdekemben elfelejtek, nem? Bár lehet hogy képzelődtem és nem is mondta ki a nevem. Biztos fáradt vagyok és képzelődök már. Mikor bementünk, egyből körbe néztem. Hatalmas volt, minden jól meg volt tervezve, kellemes volt a hangulat, a falon pár festmény. Mikor beljebb mentünk láttunk 7 ajtót. Mindegyikbe benyitottunk és 6 hálószoba és 1 fürdő. A konyhához nem kell ajtó. Azt hittem kisebb lesz erre a 3-szorosa a mi házunknak.
-Készítek valami vacsorát, kérsz? -kérdezi anyám, ez az első szava hozzánk hogy leszálltunk.
-Igen, addig bepakolom a cuccaimat az egyik szobába. -mondtam, és fogtam a bőröndömet és be mentem a baloldali utolsó háló szobába. A falak Világos lila volt, a parkettát szőnyeg fedte aminek alap színe lila de kék-rózsaszín-piros voltok voltak rajta. Az ablak mellet volt egy kis ajtó ami ami az erkély volt. Mikor kimentem és mikor balra néztem és láttam a szöszit. Hirtelen ő is erre nézet . Épp köszöni akartam mikor bement, alig volt látható olyan gyors volt. Sóhajtottam és néztem az esti képet, csodálatosan néz ki este New York. Vajon ilyen lesz reggel is? Bementem és becsuktam az ajtót. Elhúztam a függönyt és az ágyamhoz sétáltam, amin szépen össze volt hajtogatva a takaró ami a párnán volt. Mellette két éjjeli szekrény az egyiken egy lámpa és egy kis süti ami mellet egy kátya amin az állt "Isten hozott remélem tetszeni fog a város" , a süti elég friss volt. Az ággyal szemben egy plazma TV, nem volt olyan nagy de hát nekem még is tökéletes. Az erkély ajtó melletti ablak alatt egy íróasztal volt sok fiókkal és egy kényelmesnek tűnő székkel, az íróasztal hatalmas volt és üres, világos barna volt, kicsit fura hisz a legtöbb cucc lila, de így is tetszik nekem. Volt egy nagy szekrény is ami olyan régies, de gyönyörű volt mellette egy tűkőr mely majdnem akkora volt mint a szekrény. Ki mentem még a maradék táskámért, majd kicsomagoltam. Az ingeket, pólókat, hosszú újjuakat és trikókat a legfelső polcra raktam, a hosszú nadrágokat, cica nadrágokat, rövidnadrágokat és szoknyákat középre, az egybe ruhákat alulra. Majd kihúztam a szekrényhez tartozó fiókot és bele tettem a pizsamáimat, fehérneműimet és zoknijaimat. mikor ezzel kész lettem a telefonomat töltőre raktam és beágyaztam, az ébresztő órámat elő vettem. az éjjeli szekrénybe bele pakoltam a dolgaimat. Épp felnéztem és láttam egy lyukat, ez kíváncsivá tett, így bele néztem. De mikor megláttam rögtön megbántam. Vérben forgó vörös szemek, ijedtemben hátráltam és a szám elé kaptam a kezem nehogy fel sikítsak. Mikor kicsit le nyugodtam újra belenéztem de csak sötétség volt. Egészen biztos hogy képzelődtem hisz hosszú napom volt.
**
Amilyen gyorsan csak tudtam kinyitottam a szemem, de ezt megbántam újra. Ismét két vörös szempárral találtam magam, azt hittem hogy meghalok és mikor pislogtam egyet akkor már nem volt ott. A takaró a földön volt az erkélynek ajtaja ki volt nyitva. Megijedtem, de biztos nem csuktam be rendesen. Oda mentem majd bezártam és elhúztam a függöny még az ajtómat is bezártam. Majd magamra húztam a takarót és próbáltam vissza aludni. Olyan furcsa zajokat hallottam.
**
Reggel komásan keltem. Alig aludtam valamit, majd ki mentem a szobából anyu már a konyhában volt így gyorsan köszöntem neki és megkérdeztem mi lesz a reggeli.
-Légy szíves, hozd be a leveleket. És mielőtt kimész vegyél fel valamit.
-Rendben anyu. -mondtam majd fel vettem a köntösömet és kinyitottam az ajtót. Majd épp hajoltam volna le mikor egy kéz gyorsabban fel vette.
-Tessék - adta át a szöszi - bocsi hogy tegnap bunkó voltam, nos a nevem Niall J. Horan nem annyira rég jöttünk ide.
-Semmi gond, köszönöm -mondtam és elvettem a leveleket - a nevem Viktória Roberts, örülök hogy megismertelek Niall. -mondtam mosolyogva, ő vissza mosolygott. Tulajdon képen egész helyes és mikor mosolyog elolvadok olyan aranyo. -De nekem mennem kell, majd még beszélünk?
-Persze, szia -mondta majd tovább sétált. Én bementem egy nagy mosollyal az arcomon. Le tettem az asztalra majd a szobámba mentem ki vettem pár cuccot amivel a fürdőbe mentem. Lezuhanyoztam, majd meg törölköztem és fel vettem a ruháimat. Kivéve a bőr dzsekit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése